Japán a hosszú éveken át nagyon alacsony kamatokkal működő gazdaság egyik legjobb példája volt. Nulla, majd negatív kamatok, hatalmas jegybanki kötvényvásárlások és mesterségesen alacsonyan tartott állampapírhozamok jellemezték a piacot. A Bank of Japan irányadó kamata már 1%, a 2 éves állampapír hozama 1995 óta nem látott szintre emelkedett, a 10 éves hozam pedig 3% fölé került először 1996 óta. A 30 éves kötvényeknél már 4% körüli hozamokat látni. Önmagában a 3%-os tízéves

Az olajpiac előtt jelenleg két nagyon eltérő forgatókönyv áll. Ha az amerikai–iráni konfliktus és a térség geopolitikai feszültségei enyhülnek, az ellátási kockázatok csökkenhetnek, a Brent ára pedig ismét a 60–70 dolláros tartomány felé indulhat. Ha viszont nem születik tartós megállapodás, és az olajszállítás körüli bizonytalanság fennmarad, az is előfordulhat, hogy az árfolyam tartósan a magasabb ársávban marad, vagy ismét megközelítheti a 100 dollárt. A 60 dollár körüli B

A Japán Pénzügyi Minisztérium augusztus 3-án adta ki közleményét, miszerint az Amerikai Pénzügyminisztériummal együtt beavatkozást tartottak a Japán Yen deviza árfolyamában, miután az közel 40 éves mélypontra esett a dollárral szemben.

Az AI körüli nagy tőzsde szereplők sokáig az Nvidia, az AMD és a nagy felhőszolgáltatók voltak. Az AI-infrastruktúra azonban nem csak grafikus processzorokból áll.

A zeneiparról elsőre sokaknak a leghíresebb tőzsdei szereplő, a Spotify jut eszébe. Mások inkább a koncertekre, a fesztiválokra vagy a világ legnagyobb előadóira gondolnak. Befektetői szempontból azonban a téma ennél jóval szélesebb.

A forint szárnyalása körülbelül másfél éve kezdődött és a választási eredmény is pozitívan hatott a deviza árfolyamára. Javult a befektetői hangulat, amit többek között az EU-s forrásokkal kapcsolatos optimizmus és az euró bevezetésének lehetősége támogatott.

A szerdai FOMC-ülés kamatdöntése látszólag nem hozott nagy meglepetést, hiszen a Fed változatlanul hagyta az irányadó 3,50–3,75%-os kamatsávot. A piac számára azonban nemcsak maga a döntés volt fontos, hanem az is, hogy Kevin Warsh új Fed-elnök már az első ülésén milyen eltérő irányt jelölt ki a Fed működésében.

Már csupán pár nap van vissza június 12-ig, amikor az Elon Musk által alapított SpaceX részvényei először válnak majd nyilvánosan kereskedhetővé.

Az utóbbi éveket meghatározó COVID pandémia, az Egyesült Államok példátlan vámpolitikája és Kína válasza rá, valamint a jelenleg is folyó iráni háború mind hatalmas átalakulásokat indítottak meg gyakorlatilag minden iparágban, amiből természetesen a sportruházati ipar sem maradt ki.

Az utóbbi hónapokban a világpiacok elkezdtek egyre inkább átállni az úgynevezett „Risk Off” mentalitásra, amit általánosságban az jellemez, hogy a befektetők inkább fektetnek alacsonyabb hozamú, kevésbé kockázatos eszközökbe, mintsem erősen ingadozó tech részvényekbe.

Márciusban a globális olajárak rohamos emelkedésnek indultak, miután február végén az Egyesült Államok és Izrael egy közös katonai akciót indítottak Irán ellen.

Immár köztudott, hogy a 2020-22-es években dúló COVID járvány hatalmas átrendeződéseket generált a világpiacok minden iparágában, ám kétség nélkül az egyik legerősebben sújtott iparág a légiutazás volt.

Az amerikai tőzsdeindexek erősen teljesítettek 2025-ben. Az S&P 500 több, mint 17%-ot emelkedett és az év végére az index rekordmagas 6900-at meghaladó szintre ért.

Az elmúlt hetekben Európában és világszerte is nagy hullámokat kavart az egyik legnagyobb befektetési bank, a BNP Paribas. A nemzetközi óriás október 17-én elvesztett egy pert, amely azzal vádolta, hogy segítette a 2019-ig Omar Al-Bashir hatalma alatt álló szudáni kormányt az ország ellen bevezetett nemzetközi szankciók ellenére.

Olvasóink számára feltételezhetően nem ismeretlen jelenség, hogy a globális autópiacokon jelentős verseny és átrendeződés zajlott az elmúlt 3 évben. Az Egyesült Államok is kiemelten érintett a szegmens változásában, bár ott a felfordulást egy EV piacot támogató program felszámolása okozta, amely akár gyökerestül is felforgathatja a teljes autópiacot.

A január 20-án másodszor hivatalba lépett amerikai elnök, Donald Trump kampányának egyik alappillére az Egyesült Államok gazdaságának önállósítása. Ezt a célt egyelőre főleg vámokkal igyekezett elérni adminisztrációja, ám idén előkerült ennek egy alternatív és ritkán-használt változata is.

A mai társadalmunk és napi rutinunk egyik meghatározó elemévé váltak a közösségi média oldalak, amelyek minden generációval egyre erősebben beszövődnek az ismerkedés és kommunikáció menetébe.

A második Trump adminisztráció vámpolitikája jelentős felfordulást okozott a globális kereskedelemben és nagy átrendeződéseket indíthat az érintett szektorokban és cégekben. Trump stratégiájának elsődleges célja a hazai gyártás fellendítése és a külföldi importoknak való kitettség minimalizálása.

A kriptovaluta piac jelentős fellendülésbe lépett a 2025-ös évben, amelynek közepébe pozicionálja magát a milliárdos, Peter Thiel által társalapított Bullish, az intézményi fókuszú kripto tőzsde.

Az első nagy mesterséges intelligenciába (AI) irányuló befektetési hullám főként a chipgyártókat és az AI-infrastruktúra fejlesztőket célozta, élükön a híres Nvidiával, amely mára a világ legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalatává nőtte ki magát (több mint 4 billió dollár). Bár úgy tűnhet, hogy a legnagyobb és legjövedelmezőbb lehetőségekről már lecsúsztunk, ez valójában távol áll a valóságtól.