Véget érhet a forint idei szárnyalása? Fordulat érkezhet a devizapiacon

A forint idei erősödésének háttere

A forint szárnyalása körülbelül másfél éve kezdődött és a választási eredmény is pozitívan hatott a deviza árfolyamára. Javult a befektetői hangulat, amit többek között az EU-s forrásokkal kapcsolatos optimizmus és az euró bevezetésének lehetősége támogatott.   Ennek hatására a forint több, mint 6,4%-ot erősödött az euróval szemben és 4%-ot a dollárral szemben. Az erős deviza mérsékelte az importált termékek inflációját, így csökkentve a fogyasztói árak növekedését. Ami viszont rendkívül figyelemfelkeltő volt a külföldi befektetőknek, azok a magyar állampapírok.

 Egy adott ország állampapírjainak vonzóságát erősen befolyásolja a hasonló országokhoz viszonyított kamatkülönbözete. A magyar kötvények azért voltak kifejezetten vonzóak idén, mert a kamatszintünk magas volt, míg az inflációt minden hónapban 2,1% és 1,4% között tartotta az erős forint és az áremelkedés ellen bevezetett kormányzati intézkedések, így adva a kimagasló, 4,15% és 4,85% közötti reálkamatot. Ez idő alatt az eurozóna átlagos inflációja rendszeresen az Európai Központi Bank (EKB) 2%-os célja felett alakult, sok tagállamban negatív reálkamatot eredményezve. A magyar állampapírok így kiemelten vonzották a külföldi alapkezelőket, akik ezekkel próbáltak extra gazdasági hozamot generálni.

Míg vásárlói szempontól kifejezetten kedvező az erős hazai valuta, az exportra berendezkedett és eurós bevétellel rendelkező vállalatok szintén erősen megérezték annak negatív hatását a profitmarzsok szűkülésén keresztül.

Mik a várakozások a főbb devizapárokkal?

Eurozóna

Június 11-én az EKB 25 bázisponttal emelte az eurozóna alapkamatát 2,25%-ra, válaszként az erős inflációra az unióban. A piacok jelenleg azt árazzák, hogy az EKB legközelebb a szeptember 10-i kamatdöntő ülésén fogja további 25 ponttal emelni a kamatot 2,50%-ra, bár a várakozások az iráni háború és az eurozónás infláció alakulásától függően rövid idő alatt jelentősen változhatnak. Itthon június 23-án döntött az MNB egy 25 bázispontos alapkamat vágásról, mivel itthon az alacsony infláció és a mérsékelt energiaár sokk nem indokolta a jelenlegi magas rátákat. Ugyanezen az ülésén az MNB szintén bejelentette, hogy még a nyáron kettő további, 25 bázispontos kamatvágás várható, amivel az alapkamat szeptemberre már 5,50% lenne. Az MNB kamatdöntési szándékait természetesen szintén erősen befolyásolhatja a háború újbóli felerősödése, miután az USA és Irán közötti tűzszünet megállapodás Donald Trump elnök szerint múlt héten véget ért.

Amennyiben megtörténik, az EKB potenciális kamatemelése tehát vonzóbbá tenné az eurós kötvényeket a forinttal szemben, mivel megemelkedne az újonnan kibocsátott kötvények kuponja. Ezzel párhuzamosan az MNB kamatvágásai kevésbé vonzóvá tennék a magyar állampapírokat és szűkítenék a kamatkülönbözetet, így együttesen gyengítenék a forintot az euróval szemben.

Amerikai Központi Jegybank

A dollárral szemben szintén nehéz jelen pillanatban magabiztos jóslatokat megfogalmazni, ugyanis annak erejét dinamikusan befolyásolják az Iránnal folyó tárgyalások, valamint az új Fed elnök, Kevin Warsh hivatalba lépése és a Fed struktúrális átalakítása.

A háború elején a dollár erősödésbe kezdett a klasszikus „menedékdeviza” hatás miatt. Ez lényegében azt jelenti, hogy a geopolitikai feszültségek fokozódásakor a tőke sokszor a biztonságosnak ítélt eszközökbe menekül, tipikusan a dollárba.

A geopolitikán kívül szintén fordulópontot jelenthet a Fed működésében a jegybank új elnöke, Kevin Warsh, akinek hivatalba lépése alapjaiban rázta fel a piaci konszenzust. Hivatalba lépése előtt a piacok azon aggódtak, hogy az új elnök nem lesz megfelelően önálló az USA elnökének akaratával szemben és egyből agresszív kamatvágásokba kezd. Ezzel szemben viszont Warsh teljes mértékben önálló döntéshozatalt mutatott, és ami rendkívül fontos, kiemelte, hogy a Fed nem zár ki idén még egy kamatemelést sem, mivel az infláció májusban 4,1% volt, messze a 2%-os cél felett. A piacok korábban azt árazták, hogy akár a szeptember 16-i ülésen emelheti az alapkamatot a jegybank, ám a frissen kijött júniusi inflációs jelentés nagyon kedvező, 3,5%-os inflációt mutatott, jóval a várt 3,8% alatt. Ennek hatására a jegybank kevesebb nyomást érezhet az emelésre és a piacok kamatemelő várakozásai átcsúsztak az október 28-i döntésre. A jövőben ezeket a várakozásokat természetesen rohamosan alakíthatják a friss gazdasági adatok és az iráni háború fejleményei, amik újra megemelhetik majd az inflációt.

Egyesült Államok inflációs adatai elmúlt 5 évben

A Fed döntési helyzetét továbbá az is nehezíti, hogy a július 2-án kijött amerikai munkaerőpiaci felmérés szerint a júniusban létrejött 57 000 új munkahely kevesebb, mint a fele lett az elemzők által várt 115 000-nek. Alapvetően a gyenge munkaerőpiaci növekedésre a Fed válaszként kamatot szokott vágni, mivel az olcsóbb kölcsönzési árakkal a vállalkozások könnyebben tudnak növekedésbe fektetni. Jelen pillanatban tehát az infláció és a munkaerőpiac együttesen kamattartásra ösztönzi a Fedet de mint korábban láttuk, mindkettő adat képes jelentős meglepetéseket okozni, így a következő hetekben még a várakozások sokat változhatnak. A dollár várakozások tehát nagyrészt megegyeznek az eurósokkal: a magyar oldalon várható kamatcsökkentések és az amerikai oldalon várt emelés együttesen helyezhetnek nyomást a forintra, csupán a piac az amerikai kamatemelést az eggyel későbbi jegybanki találkozóra várja.

Eljöhet tehát a forint fordulópontja?

Az MNB, EKB és a Fed előrejelzései alapvetően mind arra mutatnak, hogy a forint eddigi zavartalan erősödésének időszaka a végéhez közelíthet és az év második felében már megnő az esélye annak, hogy az eddigi erősödési trend kifullad és a forint mozgása jóval változékonyabbá válik. Bár a hazai infláció mérséklése stabil alapot biztosít a forintnak, az MNB kamatvágási szándéka és az EKB, továbbá a Fed emelési szándéka várhatóan így is szűkíteni fogja a forint hozamelőnyét.

Magyarország inflációs adatai az elmúlt 1 évben

Az elmúlt napokban az Egyesült Államok és Irán újból rakétatámadásokat indítottak egymás ellen, és a Hormuzi-szoros újbóli lezárása is szóba került, mint fenyegetés mindkettő oldalról.

A forint további idei alakulását a kamatok mellett erősen befolyásolhatják a megjelenő gazdasági adatok és a geopolitikai tényezők alakulása. A háború új fellobbanása egyszerűen temérdek sok bizonytalan gazdasági várakozást generált, amiknek alakulása az elkövetkező hónapokban befolyásolják majd a bankok kamatvágási vagy emelési szándékát.

Mit jelenthet ez befektetők számára?

Az EUR/HUF esetében főként az EKB döntés az, amit különösebben befolyásolhatnak a makroökonómiai tényezők, mivel az MNB szándékai valószínűleg már be vannak árazva. A kettő bank jelenlegi álláspontja alapján a következő hónapokban az EUR/HUF árfolyamának emelkedésére számítunk.

A dollár esetében a piacok az október 28-i ülésre áraznak egy 25 bázispontos kamatemelést, ami a magyar kamatvágásokkal együtt az USD/HUF árfolyam emelkedését eredményezné. Ebben a helyzetben viszont még több ismeretlen tényező van, mint az EUR/HUF esetében a kiszámíthatatlanul alakuló gazdasági adatok és az iráni háború miatt. Ehhez adódik az is, hogy a piacok jelenleg viszonylag közel árazzák egymáshoz az eggyel korábbi, azaz a szeptember 16-i ülésen a kamatemelés és a kamattartás esélyét is, bár jelen pillanatban az utóbbit tartják valószínűbbnek. A bizonytalanságok ellenére az év hátrelévő részében ezen a téren is az USD/HUF árfolyam emelkedésére számítunk, csak a gazdasági adatok és a háború változtathatja annak ütemét.