Tartósan magas maradhat az olaj ára: kik nyernek, ha a Brent ismét 100 dollár felé indul?
Az olajpiac előtt jelenleg két nagyon eltérő forgatókönyv áll. Ha az amerikai–iráni konfliktus és a térség geopolitikai feszültségei enyhülnek, az ellátási kockázatok csökkenhetnek, a Brent ára pedig ismét a 60–70 dolláros tartomány felé indulhat. Ha viszont nem születik tartós megállapodás, és az olajszállítás körüli bizonytalanság fennmarad, az is előfordulhat, hogy az árfolyam tartósan a magasabb ársávban marad, vagy ismét megközelítheti a 100 dollárt.
A 60 dollár körüli Brenthez nem elég néhány pozitív diplomáciai hír: a termelésnek, a tengeri szállításnak és a térség politikai helyzetének is tartósan normalizálódnia kellene. A magasabb ár fennmaradásához ezzel szemben már az is elég lehet, ha a konfliktus elhúzódik, az ellátás körüli bizonytalanság megmarad, vagy a piac továbbra is jelentős geopolitikai prémiumot épít az árba.
A kérdés ezért nem az, hogy holnap 60 vagy 100 dollár lesz-e a Brent ára. Sokkal inkább az, hogy a jelenlegi helyzet átmeneti sokk, vagy egy hosszabb időszak kezdete.

Kik nyerhetnek, ha az olaj 100 dollár közelében marad?
A magas olajár legközvetlenebb nyertesei a kitermelők. Az Exxon Mobil, a Chevron, a Shell vagy a TotalEnergies magasabb áron értékesítheti ugyanazt a kitermelt mennyiséget, miközben a termelési költségek rövid távon nem emelkednek ugyanilyen gyorsan. Ez magasabb profitot jelenthet, amiből osztalékot, részvény-visszavásárlást vagy új beruházásokat finanszírozhatnak.
A ConocoPhillipshez vagy az Occidental Petroleumhoz hasonló, kitermelésre erősebben épülő vállalatok még érzékenyebbek lehetnek az olajár változására. Náluk kisebb szerepet játszanak azok az üzletágak, amelyek egy árzuhanás esetén tompíthatnák a visszaesést. Viszont az olajár csökkenésé is erősebben úti a pénzügyi teljesítményüket tehát minden Brent árfolyam mozgás a volatilitás emelkedésével járhat.
A grafikon összehasonlításban az olajkitettséget követő BNO mellett az Exxon, a Shell és a ConocoPhillips is jelentős pozitív hozamot ért el az elmúlt egy évben, bár az egyes részvények teljesítménye között nagy különbség alakult ki.

A magas olajár azonban nem mindenkinek jó hír. A légitársaságok egyik legfontosabb költsége az üzemanyag, ezért a tartós drágulás gyorsan ronthatja a profitmarzsokat. Hasonló helyzetben vannak a közúti fuvarozók és más logisztikai vállalatok, valamint egyes műanyagipari cégeknek is magasabb alapanyagköltségekkel kell számolniuk.
Mi történne, ha az olaj visszaesne 60–70 dollárra?
Az alacsonyabb üzemanyagár kedvezne a légitársaságoknak, a fuvarozóknak és a logisztikai vállalatoknak. Ha az üzemanyagköltség csökken, miközben a jegyárak és szállítási díjak nem esnek vele azonos ütemben, a vállalatok profitmárzsa gyorsan javulhat.
Jól szemlélteti az olaj és a légitársaságok közötti ellentétes kapcsolatot a BNO és a Wizz Air összehasonlítása.

Az olcsóbb olaj ennél szélesebb gazdasági hatással is járna. Az energiaárak csökkenése mérsékelhetné az inflációt, ami nagyobb mozgásteret adhatna a jegybankoknak a kamatcsökkentésekre. Az alacsonyabb kamatkörnyezet pedig különösen a technológiai és más növekedési részvényeknek lehet kedvező.
A vesztesek ebben az esetben az olajtermelők lennének. Az alacsonyabb eladási ár csökkentené bevételüket és szabad cash flow-jukat, így kevesebb pénz maradna osztalékra, részvény-visszavásárlásra és új beruházásokra. Az olajipari szolgáltatók is megéreznék a fordulatot, ha a termelők visszafognák az új kutak fúrását és elhalasztanák a kisebb megtérülésű beruházásokat.
Melyik forgatókönyv tűnik reálisabbnak?
A béke és tűzszüneti megállapodások sokszoros összedőlésé után rövid távon a magasabb olajár tekinthető reálisabbnak. A geopolitikai feszültségek teljes rendeződéséhez több pozitív fejleményre lenne szükség, miközben egy újabb konfliktus vagy ellátási probléma gyorsan felfelé mozdíthatja a nyersanyag árakat.
Ha viszont a felek megalapodnak, a kereskedelem helyreállása valószínűleg hónapokba telhet tehát befektetők számára nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy pontosan mennyi lesz az olaj ára, hanem az, hogy mely vállalatok profitálnak egy tartósan magas árszintből, és melyek kerülnek jobb helyzetbe akkor, ha a geopolitikai prémium eltűnik.




Hozzászólások