Véget ért Japán több évtizedes olcsó pénz korszaka?
Japán a hosszú éveken át nagyon alacsony kamatokkal működő gazdaság egyik legjobb példája volt. Nulla, majd negatív kamatok, hatalmas jegybanki kötvényvásárlások és mesterségesen alacsonyan tartott állampapírhozamok jellemezték a piacot. A Bank of Japan irányadó kamata már 1%, a 2 éves állampapír hozama 1995 óta nem látott szintre emelkedett, a 10 éves hozam pedig 3% fölé került először 1996 óta. A 30 éves kötvényeknél már 4% körüli hozamokat látni.
Önmagában a 3%-os tízéves hozam nem tűnik problémásnak különösen az amerikai vagy európai kötvénypiacokhoz képest. Japán esetében viszont a változás nagysága a fontos hiszen egy olyan gazdaság kezd 2–4%-os állampapír hozamok mellett működni, amelynek pénzügyi rendszere évtizedeken keresztül szinte nulla kamatokhoz alkalmazkodott.
Nem ugyanaz mozgatja a rövid és a hosszú hozamokat:
A 2 éves kötvény hozamát elsősorban az határozza meg, hogy a piac mit vár a Bank of Japan következő kamatdöntéseitől. Ha további emelésekre számítanak, a rövid hozamok is felfelé mozdulhatnak. A mostani, több mint három évtizedes csúcs ezért azt jelzi, hogy a befektetők már nem számítanak gyors visszatérésre a nullához közeli kamatok világába. Rövidebb távon a piacok jelenleg egy 25 bázispontos kamat emelést áraznak a Bank of Japan következő szeptemberi kamat döntésére. A befektetők jelenleg a 2026-os évre nem várnak ezen kívül kamat emelést és a 2027-es évre 50 bázispontos emelés a várakozás.
A 20, 30 vagy 40 éves kötvényeknél azonban már jóval több tényező számít. Itt a hosszú távú infláció, az államadósság, a kötvénykibocsátások mennyisége jóval nagyobb szerepet kap az árazásban, mint a költségvetési politika és a befektetők által elvárt kockázati prémium. Emiatt könnyen lehet, hogy a Bank of Japan egyszer már nem emel tovább kamatot, a 30 éves hozam mégis tovább emelkedik. Az ellenkezője is lehetséges: a jegybank emel és a hosszú hozam csökken, ha például a piac elhiszi, hogy az infláció tartósan kontroll alá kerülhet.
A Bank of Japan már nem befolyásolja ugyanúgy a piacot:
A változás egyik fontos eleme, hogy a Bank of Japan nemcsak kamatot emel, hanem a kötvényvásárlásait is fokozatosan visszafogja. A tervek szerint a havi JGB (japán államkötvény) -vásárlások a 2026 harmadik negyedévi nagyjából 2,5 billió jenről 2027 áprilisától körülbelül 2 billió jenre csökkennek.
Ez azért fontos, mert korábban a jegybank hatalmas és szinte állandó vevőként támasztotta a kötvénypiacot. Ha a Bank of Japan kevesebbet vásárol, miközben az állam továbbra is jelentős mennyiségű kötvényt bocsát ki, a magánbefektetőknek kell felszívni a nagyobb kínálatot. Ehhez pedig magasabb hozamot várnak a befektetők.
A jen is része a problémának:
A kamatok és kötvényhozamok emelkedésén nem segít a jen helyzete, hanem inkább tovább komplikálja. Ha a deviza gyenge marad, az drágítja az energia- és nyersanyagimportot, ami egybevetve a jelenleg is folyó iráni háborúval, újabb inflációs nyomást teremthet. Ez arra kényszerítheti a Bank of Japan-t, hogy tovább emelje a kamatokat, ami felfelé nyomhatja a rövid kötvényhozamokat.
A másik forgatókönyv egy erősebb jen lehet, ha a Bank of Japan szigorítása hitelesebbé válik a befektetők számára és a külföldi kamatok csökkennek, illetve a közel-keleti konfliktus enyhül akkor jen erősödése mérsékelheti az importált inflációt hiszen Japán energetikai ellátása import dependens. Ez idővel kisebb kamatemelési kényszert és stabilabb kötvénypiacot eredményezhet.
Milyen pénzügyi jövője lehet Japánnak?
A legnagyobb hosszú távú kérdés az államadósság. Magasabb hozamok mellett nő az állam kamatkiadása, ami nagyobb deficithez, több kötvénykibocsátáshoz és további hozamemelkedéshez vezethet. Ez lenne a negatív, úgynevezett „bond vigilante” forgatókönyv. Japán szempontjából egyébként ez egy különösen komplikált téma, mivel az ország államadóssága az éves gazdasági teljesítmény (GDP) 200%-át teszi ki, amivel a fejlett világ messze legadósodottabb országa.
Van azonban kedvezőbb lehetőség is. Ha a bérek, a vállalati profitok, az adóbevételek és a GDP tartósan gyorsabban nőnek, Japán részben „kinőheti” az adósságát. Ebben az esetben a magasabb kamatok nem válságot, hanem egy egészségesebb, normálisabb gazdasági rendszer kialakulását jeleznék.
A következő évek fő kérdése ezért nem az, hogy a japán kötvényhozamok egyszerűen tovább emelkednek-e. Hanem inkább az, hogy Japán képes-e úgy kilépni a nulla kamatok korszakából, hogy közben a jent, az inflációt és az államadósság finanszírozását is kontroll alatt tartja.
Hozzászólások