Közös valutamentés: Miért volt érdekelt az USA a Yen erősítésében?

A Japán Pénzügyi Minisztérium augusztus 3-án adta ki közleményét, miszerint az Amerikai Pénzügyminisztériummal együtt beavatkozást tartottak a Japán Yen deviza árfolyamában, miután az közel 40 éves mélypontra esett a dollárral szemben. Ez a kettő ország első közös együttműködése a Yen befolyásolásának érdekében 2011 óta. Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere szerint az akció oka az volt, hogy a Japán deviza volatilitása széleskörben kihatott volna a teljes világra, különösen a közelebbi Dél-koreai Wonra és a Kínai jüan-ra. Valójában viszont az Egyesült Államokra is erős veszélyt jelenthet a gyenge Yen.

A Yen gyengülésének háttere

A Japán Yen gyengeségének több nagyobb oka is van, ezek közül az első a magas kamatkülönbözet a dollárral szemben. A Japán kamatszint 1990 óta mindig kifejezetten alacsony, sőt, éveken át negatív volt, mivel az ország kitartó gazdasági stagnálással és deflációval küzdött. A központi bank csupán 2024-ben kezdte meg lassan emelni a kamatokat, aminek következtében jelenleg 1%-on áll. Ezzel szemben az USA-ban az alapkamat jelenleg 3,75%, és a Fed is valószínűleg kamatokat fog emelni az év hátralevő részében a magas infláció miatt. Ez a jelenleg 2,75% különbözet az úgynevezett carry trade ügyletek miatt jelent problémát a Yen-nek. A carry trade lényegében azt a folyamatot jelenti, ahol a befektető hitelt vesz fel egy nagyon alacsony kamatozású devizában, és ezt a pénzt egy magasabb kamatot kínáló devizába fekteti be. A befektető célja az, hogy zsebre tegye a kettő ország kamatlába közötti különbséget. Japán esetében egy befektető kölcsönvesz Yent az alacsony 1%-os Japán kamattal, majd azt a Yent eladja és dollár alapú állampapírokat vagy részvényeket vásárol belőle, amik 3,75%-os kamatot fizetnek. A befektető nyeresége itt tehát a különbözet az amerikai állampapírok kamatozásán és a kölcsönvett Yen kamatköltsége között, ami 2,75%. Ezeknek a kereskedéseknek a hatására is gyengül a Yen, mivel a befektetők azt eladják állampapírok vásárlásakor. Mivel a carry trade ügyletekhez széles kamatkülönbözetre van szükség kettő ország között, Japán már az 1990-es évek óta a legnépszerűbb célpontja volt a befektetőknek.

USA és Japán kamatlábak alakulása az elmúlt 10 évben

A gyengülés másik nagyobb oka a globális energiaárak megemelkedése. Japán nagyon kevés energiahordozót tud kinyerni a saját határain belül, tehát kénytelenek azokat globális piacokon megvásárolni, főként dollárért. Az Orosz-Ukrán, majd az USA-Iráni háborúk miatt az energiaárak világszerte emelkedni kezdtek, aminek köszönhetően a Japán energetikai vállalatok kénytelenek egyre nagyobb mennyiségű Yent eladni és dollárt vásárolni, ami megint csak emeli az USDJPY árfolyamot.

Miért része ennek az akciónak az Egyesült Államok?

Ennek a Yen támogató beavatkozásnak a ritka része nem csak az, hogy egyáltalán megtörtént, hanem az, hogy miért szállt be az Egyesült Államok. Ezt viszonylag könnyen meg lehet válaszolni, ha tudjuk, hogy Japán a világ legnagyobb birtokosa az USA állampapírjainak. Így már egyből tisztábban lehet látni, hogy miért érdeke az Egyesült Államoknak az, hogy Japán ne csak egyedül végezze el ezt a műveletet, mivel akkor finanszírozásként el kellene adniuk hatalmas mennyiségű amerikai állampapírt, ami ezzel padlóra küldené azok árfolyamát és megemelné a hozamokat. Ha az amerikai állampapírok hozamai megemelkednek, akkor a kormánynak minden újonnan kibocsátott kötvényre sokkal többet kell költenie kamatfizetésként, bár ezek már most is a költekezés egyik legnagyobb elemét teszik ki.

USA adósságának legnagyobb külföldi birtoklói

Az USA beszállásának továbbá a kettő ország közötti kereskedelmi különbözet is az oka. A jelenlegi Trump adminisztráció egyik fő kampánycélja az volt, hogy az Egyesült Államok gazdasági önállóságát növelni kell, tehát csökkenteni kell a függőségét bármilyen más országtól. Ennek a céljára vezetett be a Trump kormány vámokat gyakorlatilag minden ország ellen, attól függően, hogy mekkora kereskedelmi viszontagságok voltak az adott ország exportjai és oda az USA importjai között. A gyenge Yen pedig pontosan ezzel a céllal szembe megy, mivel ennek hatására a Japán exportok ára csökken az amerikai piacokon, tehát vonzóbbá válnak, míg az amerikai termékek ára nő a Japán piacokon, tehát kevésbé versenyképessé válnak. Mivel ez a forgatókönyv a tökéletes ellentéte lenne a kormány gazdasági tervének, az USA-nak erősen az érdekében volt egy pontosan ilyen intervenció.

A beavatkozás gyakorlatban

A beavatkozás július 30-án kezdődött, amikor a Japán Központi Bank egyedül vásárolt Yent és adott el dollárt, körülbelül 59 milliárd dollár értékben.

A második Yen vásárlási hullám, ahol már az Amerikai Pénzügyminisztérium is részt vett a Jegybankon keresztül, július 31-én történt meg, majd a hivatalos bejelentés a kettő féltől augusztus 3-án jött meg. A Japán Központi Bank a második alkalommal körülbelül 36 milliárd dollárt adott el, míg az amerikai oldal becslések szerint 5-10 milliárd eurót.

A beavatkozás követő napokban az USDJPY árfolyam körülbelül 5%-ot esett 163.7-ről 155-re, ez utóbbi minimumot augusztus 2-án érte el.

USDJPY árfolyam alakulása az elmúlt hónapban

Érdemes még kiemelni az oldalak által eladott devizákat is, ugyanis a Japán oldalon dollárt adtak el és Yent vásároltak, az amerikai oldalon viszont Eurót adtak el és Yent vásároltak. Ennek oka az, hogy az amerikai jegybank állítása szerint el akarja kerülni a dollár túlzott gyengülését is, különösen az infláció miatt, ami kitartóan a Fed 2%-os célja felett alakul.

Japán továbbá bejelentette a szándékát, hogy a jövőbeli beavatkozásokhoz használni szándékozza majd az amerikai központi bank úgynevezett „FIMA repo” rendszerét. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Japán ideiglenesen be tudná cserélni az amerikai állampapírjait dollárokért anélkül, hogy azokat ténylegesen el kellene adnia. Ez elkerülné azt, hogy az amerikai állampapírok ára túlságosan csökkenjen.

Mit hozhat a jövő a JPY-nek?

A beavatkozás rekord mértékének ellenére és a Japán Központi Bank kamatemelésének vagy további beavatkozásának hiányában az USDJPY árfolyam az akció után nem sokkal újra emelkedésbe kezdett. Augusztus közepére a devizapár már visszanyerte a beavatkozás közbeni 5%-os esés körülbelül felét és most 159 Yen körül mozog.  Ez segít kiemelni, hogy a beavatkozás csupán egy ideiglenes megoldás volt egy hosszabb távú problémára, ami a széles kamatkülönbözet és a globális energiaárak emelkedéséből fakad. Ebből kifolyólag a bizonytalanság továbbra is magas a Yen jövőképét illetően, mivel az iráni háború továbbra is folyik és megállapodás a felek között nincs a láthatáron.

A kamatkülönbözet problémájára a legdirektebb válasz a Japán oldalon kamatemelés lenne, amire a Japán Központi Bank egyre nagyobb nyomást fog érezni, ha el akarják kerülni a Yen további gyengülését és megtartanák a beavatkozás eddig elért hatását. A következő Japán kamatdöntés szeptember 17-én lesz és jelen pillanatban a piacok az emelés felé hajlanak.

Az amerikai oldalon, bár eddig a szeptember 16-i ülésre áraztak egy 25 bázispontos kamatemelést a magas infláció miatt, a piacok várakozásai átfordultak a jelenlegi 3.75%-os szint tartásának irányába, miután a júliusi munkaerőpiaci jelentés váratlan zsugorodást hozott, ami tradicionálisan éppen, hogy kamatvágást ösztönözne. Egyelőre hasonlóan alakulnak az október 28-i ülés várakozásai is, a piac a december 9-ei ülésre vár legközelebb emelést.

USA inflációs adatai az elmúlt 3 évben

A várakozások alapján tehát lehetséges a kamatkülönbözet szűkülése a kettő ország között még az idei évben, de ehhez az szükséges, hogy az USA tartsa a jelenlegi szintjeit. Ezek a döntések pedig az infláció és a munkaerőpiac alakulásától függenek majd a következő hónapokban.

További beavatkozások

A Goldman Sachs elemzői szerint Japánnak elég készpénze van arra, hogy további, ehhez hasonló akciókat hajtson végre, amit maga a Japán Pénzügyi Minisztérium is megerősített az első beavatkozás tájékoztatóján. A deviza árfolyamának egyik fő mozgatója továbbra is carry trade, aminek mérséklésére Japán kamatemelés lenne szükséges. Ha a központi bank nem hozza meg a szeptemberi várt emelést, az könnyen újra nyomás alá helyezhetné a Yent, ezzel újabb beavatkozást kiváltva, akár ugyanazon a szinten, ahol most júliusban történt.